A gyógyszeripar legtöbbször, nem a betegség forrását kezeli, hanem a tünetet nyomja el, és előbb utóbb meggyógyulunk, saját magunk regenerációs képessége által. Szóval, a tüneteket eltüntetik, azt hiszi az ember, hogy jól van miközben nincs jól. Elveszítjük az egyik legnagyobb ajándékot, azt a fájdalmat, érzést, tünetet, ami jelez nekünk, hogy valami nincs rendbe, és változás szükséges. Kisebb betegségeknél a szervezetünk előbb utóbb legyűri a probléma forrását, ám olyan helyekről vonja el a figyelmet, az energiát, amiknek fontos feladata lenne a szervezetünk működésében. Ez még semmi, hisz a kár fokozódik a mellékhatásokkal, amik majd újabb betegségek kialakulását eredményezheti, ami újabb gyógyszerek szedését, és ez a folyamat egyre rosszabb lesz. Szerintem a gyógyszeripar jelenleg, többet árt az egészségnek, mint használ.
Szörnyen hangzik ugye? A probléma ott kezdődik, hogy ez még a legkisebb baj.
Az orvostudomány többnyire csak a testtel foglalkozik, hisz a lélek és a szellem létét, el sem ismerik.
Rengeteg hiányállapot van, a termőföld egyre gyatrább állapota, és a Génmódosítás miatt, egyre kevesebb tápértéke, vitaminforrása lesz egy-egy gyümölcsnek, zöldségnek, ahogy igazából szinte minden élelmiszerünknek is. Ezek a táplálékok többnyire csak a teltség érzetet adják meg, amire egyébként nincs is szükségünk, mert csak leterheljük vele, az emésztőrendszerünket, aminek nem pusztán az ételek emésztése a feladata. Több alternatíva is van, termeljünk magunknak, csírát, zöldséget, és etessük a szerünkel, tápláljuk bele mi azt, amitől egészséges lesz ! Nem részletezném, de ezt biztosra tudom mondani, hogy működik. Szedhetünk multivitaminokat is, de ne a placebo hatásra épülő nevetségesen alacsony vitamintartalmúakat, hanem aminek napi adagja minimum tartalmaz 1000mg C vitamint, és 500mg Kalcium 250 mg Magnéziumot.. stb. A minőségi só is fontos, a parajdi, vagy a himalája sóban több mint 90 ásványianyag található. A SÓ nem egészségtelen, viszont a bolti forgalomban eröltetett "finomított só" az nem az embernek való, de élőlénynek se biztos. A tartós nyugalom, boldogság, szeretetteljes, kiegyensúlyozott életmód, a megfelelő fajta, és mennyiségű víz, só, és táplálék bevitel, (esetleg multivitamin szedése) garantáltan életminőség javulást eredményez.
A rákot kemoterápiával és sugárkezeléssel „gyógyítják”? Józan parasztésszel, aki belegondol rájön, hogy ennél nagyobb ellentétrendszerre épülő folyamat talán az egész világon nincs, pedig szinte egész társadalmi rendszerünkben, több ostobaságot találni mint logikát. A rák kialakulásához, egyébként is nagyon sok dolognak kell egyszerre teljesülnie, ilyenek például a folyamatos idegesség, a vegyszerek használata, (mosópor, öblítő, tusfürdő, mosogatószer,....) a negatív érzelmek táplálása, és a reményvesztettség, céltalanság állapota, és persze a savas környezet.
A rákról tudni kell, hogy a savas környezetet szereti, mondhatni olyan életfeltétele, mint nekünk a levegő, így hát lúgos környezetben bármilyen előrehaladott daganat, visszafejlődik, majd elpusztul. A táplálkozásunk és a gyógynövények aktív használatával, könnyedén megszabadulhatunk a daganattól. Ugye, ha valaki rákos, nem nehéz következtetni, hogy savas, tehát lúgosítania kell, ennek ellenére, a kemo és a sugár valamiért vonzóbb az embereknek. Ezen kezelések elve, hogy mindent legyengít, majdnem a nullára pusztítja az egészséges sejteteket, és a rákosokat is. Ez számomra több szempontból is barbár megoldás, de semmiképpen sem emberséges, mivel így még inkább savas környezetet teremtünk. A rákos sejteket nagyon nagy fejlődésre ösztönzi, az egészségesek, pedig nem értik, hogy mi történt… ők leadták a jelzést, daganatot alakítottak ki, abból a sok rosszból, amit mi bevittünk, és a hála és együttműködés helyett, méreggel bombázzuk őket. Nem értik, de én sem.
A vérnyomáscsökkentőre sokszor gyermekkorban rászoktatják az embereket, hogy egész életükben, folyamatos adagemelés mellett szedjék azt. Így az emberek folyamatosan vásárolják, a betegségek kialakulásának veszélyeit, egy életen át. 16 évesen kiírtak egy vérnyomáscsökkentőt nekem, én kiváltottam három havit, és beszedtem az első szemet, utána mondtam a szüleimnek, hogy én ezt nem fogom szedni, mert érzem, hogy rossz. Nekem a fokhagyma segített, és az érzelmeim tisztázása, ha már akkor megismertem volna a meditációt, akkor szerintem 1-2 nap is elég lett volna a vérnyomásom beállításához.
A gyógyszerügynökök, és az orvosok kapcsolatáról is szeretném megosztani egy asszisztens tapasztalatát. Egy nyaralással csábította a gyógyszerügynök a dokit, hogy az ő gyógyszerét írja fel a betegeknek, ne azt, amit eddig. Rá néhány órával ment is egy idős ember a doktorhoz, aki receptet akart íratni, és közben megjegyezte, hogy ez a gyógyszer bevált, az orvos azt mondta, hogy de ez egy sokkal jobb gyógyszer ezt használja, és az új gyógyszert írta ki neki. Szerencsére azért vannak még remek értékekkel megáldott orvosok is, akik nem megvesztegethetők, becsületesek, köszönöm a munkájukat.
Sorolhatnám, még a tapasztalataimat, amit majd egy könyv formájában meg is teszek, ám jelenleg idő hiányában örülök, hogy rávilágíthatok néhány rosszul működő folyamatra. A gyógyszeripar formálható, alakítható, de amíg többet nyúlunk gyógyszerhez, mint gyógynövényhez, addig sajnos a gyökeres változás várat magára. A megelőzéssel lehet a legkönnyebben elkerülni a gyógyszeripar csapdáit.