Mi magyarok a legnagyobb bőségben élnénk, mert Földünk legnagyobb kincseit a Kárpát-medencén belül őrzi. Számomra a legértékesebb a víz, forrásvíz, gyógyvíz, mely az egész Kárpát-medencét behálózza, sokkal sűrűbben, mint a medencén kívül bárhol. A legjobb búza nálunk terem, mivel áldásos fólyoink öntözzik a közbezárt földeket, ezért ez a FÖLD, legtermékenyebb földje. A só mennyisége, és minősége is kiváló, ami a víz mellett nagyon fontos az élethez. Az erdeink annyi vadat éltetett, hogy az egy egész Földnek elég lehetett, és a vizeinkből szinte kézzel lehetett fogni a halat. Az arany, ezüst, és még sorolhatnám a nemes fémeket, mind-mind bőségben van jelen. A védelemről amit ez Kárpátkoszorú biztosított számunkra, mind természeti, mind hatalmi vészek ellen, csodálatra, idegen hatalmak számára irigylésre méltó volt. 

Ez Európa közepe, a Föld szíve, melynek  Szent helyeiről még nem is szóltam, pedig sorolhatnám szorgosan, ehelyett csak néhányat említek. A Pilis, a Börzsöny, Erdély, Felvidék, a Balaton környéke, vagy Szabolcsföldvár szentsége, mind-mind gyógyít, tanít, mindarra miért vagyunk itt. Egy jól müködő társadalomban, nem lenne ennyi feladatom, akkor szívem, lelkem szerint a nyelven kívül, ezen helyek kutatásába mélyednék ettől sokkal inkább bele. Mindenesetre vessünk egy pillantást a térképre, és ámuljunk mi csodával áldott minket az úr! Nem akarok elterelődni e szövegben a szellemi irányba, ezt szűkebb közegbe, egymással túrázva, beszélve úgyis felfedezzük. Néhány dolgot azonban csak kiemelek, például Dömös visszafele olvasva, szömöd, csak bátran nézzék meg hol helyezkedik el a térképen. Dobogókő körül, valóban dobognak a kövek, néhány ebből különösen, csak meg kell találni, hallgatni, és átérezni, majd belesimulni. 

A Pilisi és Visegrádi hegységrendszerekből rálátni a Duna gyönyörű kanyarulatára. . Az egész Földön gyönyörű helyek vannak, de számomra a legszebb a Föld szívét körülölelő hajszálerek mentén található elkápráztató tájegység. Oda kevés 1-2 hétre nyaralni, túrázgatni menni, azt a helyet minden embernek a szívébe kéne zárni és minél több időt ott tölteni, a Föld szívével harmóniában egységben. Hálát adni neki, amiért gyógyítja önmagát s ezzel minket is, az energiái itt a legaktívabbak, innen pumpálja etető szerét, szerte szét egész lényéhez, és a rajta élőkhez.  Az ember eredetileg a természetbe teremtetett, ezért ott érzi a legjobban mag(j)át.

Az energia kérdése is érdekes. Csak halkan jegyzem meg, hogyha mi a geotermikus energiára támaszkodnánk egységesen, mint nemzet (NAGY térkép), majdnem ingyen lenne a fűtés, mert a Föld magva folyamatosan adja le a hőt attól függetlenül, hogy mi felhasználjuk-e vagy nem. Csak egyszer kéne energiát belefektetni, a rendszer kiépítésébe, és minimális energiát a karbantartására fordítani, onnantól az energiánk szinte ingyen lenne, de lehet ez valakinek nem érdeke. Robotot már tudunk építeni, aki nemzetiséget kap, de egy kedvezőbb Földmegmentő lehetőségre azt mondjuk, hogy nem tudjuk jól kihasználni, mert gazdaságtalan? Ez csak akkora hülyeség, mint a magyar nyelv és a finnugor nyelvcsalád kapcsolatának sulykolása.  

Jöjjenek az idézetek, hogy ne csak én beszéljek:

 

“Aki a világ fölötti uralmat meg akarja szerezni, annak el kell foglalnia a Föld szívét. Aki elfoglalta a Föld szívét, az birtokba vette Európát. Aki birtokba vette Európát, az ura az egész világnak.”

(A Nasa kiadásában megjelent Gaia elmélet című munka azt írja, hogy Földünk élőlény, melynek a szívcsakrája a Kárpát-medencében található. A Föld 7 energetikai központja közül a Pilisben található a Föld szívcsakrája.)

ZBIGNIEW KAZIMIERZ BRZEZINSZKI (1928- ) amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a 70-es években írta

 "Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdagságot, ezért gyűlölet veszi őket körbe. Magyarországon a leggazdagabb a föld, bő a hal-áldás, nagymennyiségű a kenyérgabona, a bor pedig kiváló."

1497-ben - Galeotto Marzio (1427-1497) és Antonio Bonfini (1425-1502) olasz humanisták mindketten ezt írták a magyarokról, és medencénkről.

Az Eurázsia térsgben összesen két olyan földrajzi egység található, amely hosszú távon is hathatós védelmet tud garantálni a benne csoportosuló népeknek, ugyanakkor elég tágas is ahhoz, hogy ezek a népek a lehetőségeik szélső határáig ki tudják fejteni a bennük lakó képességeiket, s így összeségükben egy kicsinyített modelljét adják az emberiségnek. Ezek közül az egyik a Kárpát-medence, a másik a túlsó ázsiai félen a Tarim-medence."

 Papp Gábor  írta, a Hazatalálás című könyvében mely 1999-ben jelent meg.

 

"A föld jóságát, a mező termékenységét, mely szőlővel, mindenfajta gyümölccsel, kertektől virúló hegyekkel, dús rétekkel annyira kitűnő, hogy Itália sem múlja felül. Hosszú tapasztalat bizonyítja, hogy Temesvár közelében, ha valaki kavicsot vet, az három év múlva búzává változik. Melyik paraszt megy ölre ebben az országban a szomszédjaival a mezsgye átlépése miatt? Hiszen mindenkinek szabadságában áll annyi holdon vetni és aratni, amennyin csak akar? Egyébként ez a föld, ha művelik, annyi termést ad, hogy két királyságnak is elég lenne. ..... Vannak városok Ausztriában... ahová sok ezer ökröt hajtanak föl, melyet Bajorországon keresztül a tiroli hercegségbe és Svábföldre visznek. Azon kívül melyeket egész éven át hetenként két-háromszázassával adnak el Bécs városában, hogy az ember azt hihetné, egész Magyarország kifogyott az ökörből, baromból...Most a különféle ásványokra térek, melyeket e föld bőségesen termel, hogy ebből bárki megítélhesse egyedül Magyarország rendelkezik bőségesen és gazdagon annyi ásvánnyal, amennyit más vidékek csak apránként és szűköcskén teremnek. Hogy a hitványabbjával kezdjem, dúskál ez a tartomány kénben, míniumban, lazúrkőben, higanyban, vasban, ólomban, rézben, akkora tömeggel, hogy kereskedelmével sok vidéket ellát. .... Ezüstben ugyanígy aranyban iss, melyet a legtisztább alakban bőségesen ásnak az aranybányákban, továbbá amit ügyesen vizekből mosnak ki, és a fövenyből gyüjtenek, és ami arany a hegyekben, mint valami forgács gazdagon terem. .. Úgyhogy ami a természet jóságát illeti, e földet bízvást a többi elé helyezhetjük és méltán nevezhetjük a királyságok királyságának.

Johannes Cuspinianus (1473-1529) Habsburg szolgálatban álló humanista diplomata

B. Szabó János: A Mohácsi csata (2006)

Szántai Lajos A mindensséggel mérd magad idézet gyüjteményéből.